HOME | DD

Published: 2018-05-22 21:57:16 +0000 UTC; Views: 1297; Favourites: 27; Downloads: 0
Redirect to original
Description
OC a csoportba.
A vízjel miatt elnézést kérek, sajnos muszáj :c Linkelek majd vízjel nélküli, ennél jóval nagyobb méretű képet, ha valakinek szüksége lesz rá ;^;
-= CLICK HERE FOR ENGLISH VERSION =-
----------
Teljes név: Nuala
Faj: faun
Nem: nő
Kor: 16 év
Magasság: 152 cm
Kaszt: gyógyító (herbalista)
Felszerelés, személyes holmik: (fentről lefelé, balról jobbra)
1. Íj, tegez, tompa fejű nyílvesszőkkel - Az íj és a tegez keményített bőr tokja kapcsokkal és bőrszíjjakkal van egymáshoz rögzítve. A bőr tegez belsejébe második rétegként egy vászon zsák van varrva, mely felül egy zsinórral összehúzható. A nyilak így nem esnek ki, és nem ütődnek egymáshoz , ezáltal zajt csapva, mondjuk futás közben.
A nyílvesszők hegye úgy van kialakítva, hogy ne tudják átütni a húst, ölni tehát nem lehet velük alapesetben. A speciális nyílhegyek célja, hogy felületi sérülést okozva juttassák be a felkent mérget, ill. egyéb hatóanyagot a célpont szervezetébe.
2. Kötél - Pl. megkötözni, rögzíteni valamit, vagy leereszkedni valahova.
3. Vászonkendő - Pl. megtörölni, felitatni, becsomagolni valamit.
4. Kés, bőrtokban - Acélpengéjű kés, körülbelül 8 centis pengehosszal és tenyérbe simuló csiszolt fa markolattal. A bőrtokkal együtt az oldalára is tudja rögzíteni, de általában a táskájában tartja. Az ötödik születésnapjára kapta a szüleitől.
5. Ezüst karperec - A köldök piercingjén kívül ez az egyetlen ékszer, amit visel (a bal felkarján). Vékony ezüstszálból hajlított, kettős spirált formázó karperec.
6. Fésű - Csontból és fából készített fésű, faragott díszítéssel. A karperecén kívül ez a legnagyobb becsben tartott kincse.
7. Kulacs - Kivájt, kiszárított tökből készített kulacs, melyben vizet szokott magával hordani. Az edényt a bőrszíjakból készített hámjánál fogva az oldalára is tudja akasztani.
8. Kovakő - A követ a kése pengéjén húzogatva, tűzgyújtásra alkalmas. Gyújtósnak valót nem hord magával, száraz levelekt, gallyakat mindenhol szokott találni általában.
9. Gyógyszerek, mérgek, kenőcsök - Gyulladáscsökkentő-, fájdalomcsillapító-, hashajtó-, altató- és még ki tudja mi minden féle készítmény lapul a válltáskájában alkalomadtán. Nem szokott mindent egyszerre magánál hordani, inkább az előtte álló feladat ismeretében szokta bekészíteni a szükségesnek vélt dolgokat. Ezek tárolására általában kerámiából készült tégelyeket használ, vagy levélből készített csomagokba rejti őket.
10. Fatányér - Talált élelem összegyűjtésére, tárolására, valamint étkezésre. Alkalomadtán mozsárként is használatos, amikor Nuala újabb adag kenőcsöt, vagy egyéb dolgot készít.
11. Hímzett vászon válltáska - A fent felsorolt holmik jelentős részének tárolására.
Képességskála: Spec képesség, Szociális élet, Elme, Fizikum
- A faunok veleszületett empatikus képességének hála, megérzi a környezete, illetve a környezetében lévők hangulatváltozásait. Nyugtalanság, szorongás, félelem, vagy épp kellemes érzés fogja el hasonló érzelmekkel küzdő állatok, vagy értelmes fajúak közelében. Ez az oka, hogy nem szokott vadászni, mivel átérzi a prédaállat rettegését. Ha viszont jó kedve van, az gyakran kismadarakat és pillangókat vonz köré, akik úgy tűnik ilyenkor kifejezetten kellemesnek érzik a társaságát.
- A gondolatokban nem képes olvasni, de azt megérzi, hogy valaki őszinte vele, vagy be akarja csapni. A hazugoknak nem bocsát meg egykönnyen.
- Nuala könnyen barátkozik. Otthon, a törzsében mindenki szereti. Őszintén hisz benne, hogy mindenkivel meg lehet találni a közös hangot. Mindenkivel próbál közvetlen és barátságos lenni. A jót feltételezi mindenkiről, és bizalommal fordul a legújabb ismerősei felé is. Ezt mások talán naivitásnak mondanák, de ő ahhoz szokott otthon, hogy nincsenek titkaik egymás előtt, és mindenki egyenrangú tagja a közösségnek.
- Nem kifejezetten művelt pl. irodalom, művészet terén, inkább gyakorlatias ismeretei vannak. Kiválóan ismeri az erdei növényeket és állatokat, a madarakat hangjukról felismeri. Ismeri a vadcsapásokat, tudja, mely madár hol szeret fészkelni, melyik növényt, gombát mely részén keressen az erdőnek. Olvasni és írni megtanult valamennyire, de nem megy valami gyorsan neki. Inkább a 'józan paraszti ész' oldaláról közelíti a problémákat.
- Testileg nem kifejezetten erős, akár egy átlagos 16 éves ember lány. Ezt ügyességével és hajlékonyságával kompenzálja. Ha a karja nem is túl erős, lábával hatalmasat tud rúgni. Szökdécselve közlekedik, de gyorsan és kitartóan képes futni, ha a szükség úgy kívánja.
Erősségek/gyengeségek:
- Közvetlen, jó beleérző képessége van, empatikus.- Igyekszik mások segítségére lenni a bajban, a barátaiért bármire hajlandó.
- Elsőre naivnak tűnhet, de megérzi, ha valaki nem őszinte vele.
- Kényelmetlenül érzi magát a városokban, ahol nincs elegendő növényzet. Különösen igaz ez kővárakra és kőépületekre. A városokban is a parkokat, ligeteket keresi elsősorban.
- A városi illemtanban egyáltalán nem járatos. Ruhát is csak azért visel, mert otthon a lelkére kötötték, hogy bajba kerülhet, ha meztelenül mászkál. Nagyon kényelmetlenül érzi magát ruhában, de hát ez van.
Képességek, képzettségek:
- Kiválóan ismeri az erdei növényeket. Tudja, mit hol talál meg, mikor érdemes begyűjteni, illetve mire használható.
- Fő profilja a gyógyító kenőcsök, főzetek készítése, de kíváncsiságból, valamint önvédelmi célból elsajátította különböző mérgek készítésének módját is.
- Sok időt tölt az erdőben növényeket gyűjtögetve, illetve sebesült állatok után kutatva. Akár két-három napos nyomokból is képes olvasni, és az adott állat nyomára akadni.
- Fő fegyvere az íj, amit egészen jól képes használni. A törzsén belül viszonylag jó céllövőnek számít.
- Szeret fa- és csontfaragványokat készíteni szabad idejében.
Előtörténete:
Nuala a Solrah-tó környéki erdőkben született és nőtt fel. Szoros kötelék fűzi törzsének minden tagjához, hisz nevelésében, mint az szokás, az egész közösség részt vett.
A gyógyítás, és a különböző főzetek készítésének fortélyait innen-onnan leste el. Tanult törzsének sámánjától, valamint az időnként az erdőbe tévedő druidáktól, elfektől, füvesemberektől.
Nuala törzsében 16 éves korától számít valaki a közösség teljes értékű tagjának. Ahhoz viszont, hogy a felnőtteknek kijáró jogokat és megbecsülést kivívják, a törzs Nagyasszonya által kiszabott feladatot kell végrehajtaniuk a fiataloknak.
Nualát pedig éppen a felnőtté válási ceremóniával összefüggő küldetése szólította Castel-be. Történt ugyanis, hogy a közösség nagy becsben tartott, ritka és különleges fajokból álló ligete komoly károkat szenvedett egy erdőtűzben.
Erna asszony azzal a feladattal bízta meg a fiatal lányt, hogy hozzon a Maiateen erdő szívében élő óriás jegenyefenyők terméséből, hogy így apránként újra tudják éleszteni a ligetet.
Nuala bő egy hét alatt ért Castelbe, azonban a tobozok beszerzése korántsem bizonyult olyan egyszerűnek, mint elsőre gondolta. A Maiateen erdőt őrző elfek ugyan megengedték, hogy sétáljon az erdejükben, a jegenyefenyők tobozáért viszont nem volt elégséges, amit fel tudott ajánlani. Hiába a gondosan összeválogatott ékszerek, különleges csonfaragványok és hangszerek, melyeket fizetségül hozott magával, az elfek pénzt kívántak tőle.
Nuala roppantul csalódott lett ennek hallatán, kiváltképp, hogy otthon, a faunok között évszázadok óta kizárólag a cserekereskedelem működik. Valódi pénzt még nem is igazán látott eddig, bár halványan sejtette mire való.
Egy arra járó félelf kalandor sajnálta meg végül az elszontyolodott lányt. Javasolta, hogy nézzen körül a Castel főterén felállított hírdetőtáblára kiszögezett megbízások között, ha pénzre van szüksége. Így akadt meg a fiatal faun szeme a mentőakcióban való részvételre felszólító sürgős felhíváson. Gondolta, hogy a gyógyításban szerzett tapasztalatai egy efféle küldetés során még hasznosak lehetnek.
Sietett is rögvest az úgynevezett "Ezredes erődjébe", amint útbaigazította egy járókelő.
- Faern parancsnokot keresem! - kiabált befelé akárkinek, aki hallja, miközben patáival izgatottan kopogott az erőd főbejárata előtti kövezeten.
-----------
Art (c) ithor
Please, don't use it in any way without asking me first, and don't claim it as your own work. Thank you.
Ez a rajz ithor szellemi tulajdona. Kérlek ne használd semmilyen formában az engedélyem nélkül, és ne állítsd valótlanul, hogy a te munkád. Köszönöm.
Related content
Comments: 104
ithor In reply to ??? [2018-06-20 19:04:00 +0000 UTC]
Nuala picit lesápadt ahogy Faern a képébe vágta az iménti kis mondókáját, a füleit is lesunyta.
- Én... tíz-tizenöt sérülttel még elbírok, de ötvennel.... ahhoz rengeteg alapanyag kell. Mint mondtam, én nem vagyok mágus, nem tudok kézrátétellel meggyógyítani senkit. És remélem azt sem várod el, hogy kisszekérrel a hátamon vágjak neki az útnak. Felkészülök amennyire az idő engedi. Kiderítem miféle sérülésekre lehet számítani, és előkészítem amit csak tudok.
Fejben már azt latolgatta, hogy mit honnan fog beszerezni. Gondolta, az ispotályba is benéz, hátha talál ott valakit aki már találkozott élőhalott vagy nekromanta által okozott sérüléssel.
Volt egy olyan baljós sejtése, hogy csak az idejét rabolja itt, és a küldetéssel kapcsolatos információ elégtelensége is csalódottsággal töltötte el. Továbbra sem tudta, hogy mikor indulnak és hova, valamint, hogy megmenteni kell valakiket, vagy életben tartani a csapatot.
- Akkor kell a segítségem vagy sem? - kérdezte végül. Öszintén elmondta, mit tud nyújtani, remélte, hogy elegendő lesz.
👍: 0 ⏩: 1
Azzedar-san In reply to ithor [2018-06-20 21:27:21 +0000 UTC]
- Nem. Nem várom el, főleg, hogy lesz, akin úgysem lehet segíteni - hangzott zordan tőle. A legtöbb veterán tudja mivel jár egy ilyen összecsapás, ami semmi azokhoz képest, amikor két sereg indul egymásnak. A látvány, amit egy olyan csata hagy maga után, hetekig kísérti a túlélőket. - Ám a segítségedre, mint előbb is mondtam, szükség lesz - folytatta. - Nem kívánom, hogy az egész csapatot lásd el. Mérd fel, kiknek érdemes, ne pazarold a készletet. Egyelőre ennyi. Egy hét múlva indulunk, gyere a folyómenti tisztásra a Bölcs tölgyhöz.
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to Azzedar-san [2018-06-24 20:43:15 +0000 UTC]
Az első megjegyzést Nuala valóban zordnak találta. Nem tudta viszont eldönteni, hogy a férfi pesszimista, vagy épp nagyon is jól tudja mi vár rájuk majd odakint. A lány inkább csukva tartotta a száját ezúttal.
- Értem. - bólintott - Ott leszek. Egy hét elég is lesz, hogy összeszedjem magam...öö.. illetve mindent, amire szükség lehet.
Felállt a székéről. Tudta, hogy talán nem kellene, de nem tudta megállni, hogy ne mosolyogjon. Úgy érezte, most végre tehet valami hasznosat, másokért. APrót piccentett Faern felé, majd elindult kifelé.
- Akkor egy hét múlva. - fordult még vissza az ajtóból, mielőtt elhagyta volna a szobát.
Gyorsan lesietett a lépcsőn, ki az udvarra, és az infirmárium felé vette az irányt. Remélte, hogy talál egy papot, orvost, vagy valakit, aki felvilágosíthatja a nekromanták és élőholtak által okozott sérülésekről. Könyvtárban kutakodni eszébe sem jutott, egyébként sem tudott valami gyorsan olvasni.
Elhatározta, hogy az elkövetkező napokban összeszedi az erdőből és a helyi árusoktól amire szüksége lesz, és annyi gyógyszert készít amennyit csak elbír.
👍: 0 ⏩: 1
Azzedar-san In reply to ithor [2018-06-25 14:44:40 +0000 UTC]
(Awwww, köszi az rp-t, és sok sikert a versenyen! )
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to LisbethNevermore [2018-05-26 13:21:07 +0000 UTC]
Köszöni szépen ^^
Örülök, hogy tetszik
👍: 0 ⏩: 0
Bog-Bogi In reply to ??? [2018-05-25 16:53:35 +0000 UTC]
AAAWDECUKI. X3
Lenne kedved RP-zni? X3
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to Bog-Bogi [2018-05-25 19:18:24 +0000 UTC]
Kösziii ^^ Örülök, hogy tetszik c: És a waccsot is köszönöm
RP-zhetünk, csak nem leszek túl gyors Kit hoznál? c:
👍: 0 ⏩: 1
Bog-Bogi In reply to ithor [2018-05-25 19:19:35 +0000 UTC]
Nincs mit. :3
Aquariont vagy Rezent hoznám. Válassz! X3
👍: 0 ⏩: 1
Bog-Bogi In reply to ithor [2018-05-25 19:29:52 +0000 UTC]
Okés. :3
Öhm még annyi, hogy én csak e/1-ben tudok írni ha nem gond :3
👍: 0 ⏩: 1
Bog-Bogi In reply to ithor [2018-05-25 19:43:10 +0000 UTC]
Rendben.
Van ötleted a kezdéshez vagy hogy is írjam... Tudsz kezdeni?
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to Bog-Bogi [2018-05-25 20:00:19 +0000 UTC]
Majd írok valamit, de azt hiszem már csak holnap, ne haragudj
👍: 0 ⏩: 1
Bog-Bogi In reply to ithor [2018-05-25 20:01:35 +0000 UTC]
Semmi baj.
Én megyek aludni, jó éjt! :3
👍: 0 ⏩: 0
CounterShock In reply to ??? [2018-05-23 09:27:13 +0000 UTC]
Oh my gosh Végre egy új faun is betéved a városba
Szuper lett a kari és ha van hozzá kedved, biztos vagyok benne, hogy az én Danutám nagyon szívesen összefutna vele
👍: 0 ⏩: 2
Reno-Viol In reply to CounterShock [2018-06-07 17:14:33 +0000 UTC]
Örülhetsz leszállok (na nem szószerint mert odáig el se értem volna) Danutáról.
Pegasus vígan ugrálhat örömében!!!! De azért szívatásul néha odakacsint.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to Reno-Viol [2018-06-07 20:54:46 +0000 UTC]
Örülök mert Wex hosszú és boldog életet fog élni És ha jól látom Nualának is lesz hozzá köze
Úristen... most elképzeltem velük egy dupla randit XDXDXDXDXDXD
👍: 0 ⏩: 1
Reno-Viol In reply to CounterShock [2018-06-07 22:31:36 +0000 UTC]
XD hehe, azért ne siessunk, meg azért Nuala is tudjon róla! De azt a dupla randit megneznem en is....!
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-05-24 17:15:42 +0000 UTC]
Nagyon szépen köszönöm ^^ Úgy örülök, hogy tetszik
Igen, nagyon is lenne kedvem hozzá ^^ Szegénykém mindent megadna, ha fajtársba botlana végre
👍: 0 ⏩: 2
CounterShock In reply to ithor [2018-05-24 19:29:09 +0000 UTC]
Csak pár hét volt hátra az indulásig... és Danuta mindent megtett annak érdekében, hogy megfelelően felkészüljön az akcióra... ugyanakkor a mindennapi teendőit is ellássa. Épp a piacon fejezte be a vásárlást az aznapi ebédhez mikor hirtelen kiszúrt valamit. Egy árus zöldésgek, ékszerek vagy más értékes dolgok helyett... babákat árult. Játékokat, plüss állatokat és pár hordónyi édességet. Mondanom se kell... több tucat fiatal állt a bódéja előtt mind keservesen könyörögve anyjuknak valamiért... és közben sírva nézve ha egy másik gyerek kapott valamit. A lány arcán egy parányi könnycsepp futott végig... nem a gyerekeket sajnálta, hanem kiszúrt egy plúss sárkányt az áruk között... Gyorsan megtörölte a szemeit és elsétált a bódétól a bevásárló listáját nézve. "Paradicsom... megvan. Mosószappan... megvan. Kenyér... megvan. Páncél és fegyver... még nincs meg. Hangra táncoló kaktusz... azért a gyógynövényeshez kellene beugranom?" - csekkolta gondolatban a kis listát... észre se véve, hogy miközben ment egyenesen besétált az utcáról a város egyik parkjába...
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-05-24 20:06:03 +0000 UTC]
Nuala éppen a park egyik csendesebb zugában ücsörgött a meglepően kellemes és puha pázsiton, egy hatalmas tölgy árnyékában. Bosszús arcot vágott, és a felsőtestét részben takaró ruhácskát ráncigálta éppen. A hasát takaró részt már korábban leszaggatta róla, de még így is nagyon zavarta, hogy ez a valami állandóan a bőréhez ért.
- Ki volt az a nagyokos aki kitalálta ezt? - dühöngött magában, valamilyen lédús gyümölcs által hagyott foltot dörzsölgetve reménytelenül. Hiába vizezte be a ruháján esett foltot, az csak nem akart eltűnni.
- Az ember egyszerűen csak megmosakszik ha ilyen történik... - sóhajtotta lemondóan. Már néhány napja, mióta avárosba ért, viselte az otthon kapott göncöket, de még szokatlan volt neki, milyen könnyen koszolódnak.
Észrevette időközben, hogy milyen csend lett körülötte. Felnézett a fára, de egy madarat sem látott. Biztosan a negatív kisugárzása roasztotta el őket.
- Sajnálom kedveseim, - szólt fennhangon, nyugalmat erőltetve magára - nem akartalak elijeszteni.
Az ujját vízszintesen kitartotta, hátha sikerül a korábban körülötte sürgölődő pacsirtát visszacsábítani.
- Gyertek vissza - mosolyodott el végül, ismét visszatérve megszokott felszabadult, optimista hangulatához. A pacsirta már éppen visszóvakodott volna, mikor Nuala halk neszre lett figyelmes a háta mögül. Óvatosan kikandikált a fatörzs mögül.
- Ó... - kiáltott fel meglepetésében, ahogy megpillantotta a másik faun lányt. Arca, ha lehet, még jobban felderült. - Annyira vártam már... - kezdte, miközben lassan felállt, kihúzva magát, kezeit egymásba fogta a mellkasa előtt elragadottságában. Hetek óta nem látott más faunt.
- Szia, Nuala vagyok. - bökte ki végül, szemei talán apró könnycseppektől csillogtak.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-05-24 20:28:37 +0000 UTC]
- ...hogy a csudába került kecskefej a listára? - csodálkozott Danuta mikor megszólították. Azonnal föl is nézett a lista bújásából és meglátta az előtte álló fajtársát. Danuta nagyokat pislogott. - H-helló? - a lány gyorsan körbe nézett, hogy tényleg hozzá szólt-e vagy valaki máshoz mögötte... szolgaként sajnos megszokta, hogy nagyon ritkán szólítják meg... vagy veszik észre. De most úgy tűnt hozzá beszélnek így egy kis mosoly ült ki az arcára. - Én pedig Danu- ÁH! Mégis Hol vagyok?! - vette végre észre, hogy teljesen más környezetbe került mint ahonnan elindult...
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-05-24 21:39:35 +0000 UTC]
Nua közelebb lépett, majd lassan körbesétálta Danut, minden oldalról megcsodálva a lányt.
- Um... hogy tudod elviselni ezt a sok ruhát? - kérdezte sajnálkozva. El sem tudta képzelni, miféle szörnyeteg képes szegény teremtést ilyesmire kényszeríteni.
Hirtelen megtorpant, fülei felágaskodtak egy pillanatra, ahogy eszébe jutott valami. Visszaszökkent tölgyfájához, majd leguggolva matatni kezdett a fa tövébe vetett holmija között.
Kis idő múlva diadalmas, selytelmes mosollyal lépett vissza a lányhoz, kezeit a háta mögött tartva.
- Ajándék. - jelentette ki határozottan, majd egy ezüstből készült nyakperecet (torques) nyújtott felé. A két vége kecskefejet formázott, az őket összekötő U alakú fémdarab pedig csavart mintával volt díszítve. Remélte, ettől a lány jobban érzi majd magát.
Tanácstalanul nézett körbe a hollétükre vonatkozó kérdésre.
- Hatalmas ez a város.... Szörnyű... -jegyezte meg tűnődve. - Ez a rengeteg kőház, és a kevés növény... teljesen... sorvasztóan hat. - tette hozzá szomorúan. - Én az állatok hangját követve találtam ezt a helyet. Ők tudják hol a legjobb nekik.
A korábban elröppent pacsirta épp ekkor tért vissza, és nem messze tőlük egy faágra szállt. Hangos csipogással jelezte érkeztét.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-05-24 22:05:12 +0000 UTC]
Miután Danuta felismerte a parkot körülvevő házakat megnyugodott kicsit. A város tényleg nagyon nagy volt... és hiába volt ott már egy éve, így is könnyű benne eltévedni. Azonban nagyon meglepődött mikor Nuala felé nyújtotta az ajándékot... - Ó k-köszönöm. Nagyon kedves de... nem fogadhatom el. - Danutának sikerült most egy alapos pillantást vetnie Nuala-ra és fejében összeállt a kép. A ruhák, a kérdés, az állatok... egy vadonélő fajtársával hozta össze a sors! - N-nem vagy idevalósi ugye? Nem sok faunt láttam eddig a városban... és a legtöbben csak átutazóban vannak vagy a versenyt jönnek megnézni... ami most... elmarad. - érezhető volt ahogy a lány elszontyolódott pillanatok alatt. De a búból viszonylag gyorsan kikecmergett (félig meddig) és újra kedves mosoly ült az arcára. - T-te mi járatban vagy erre Nuala? Esetleg... az állatokat követted idáig? - nézett msot a parkban lévő pár madárra... de az a hangosan csipogó megragadta a figyelmét...
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-05-25 19:07:04 +0000 UTC]
Nualának nem sok fogalma volt olyan dolgokról, mint illem és etikett, így a visszautasítást sem tudta hova tenni.
- Nem tetszik? - kérdezte elszontyolodva, fülei lekonyultak. - Én csak... szerettem volna adni valamit, ami az otthonunkra emlékeztet... -tette hozzá óvatosan, ujjaival végigsimítva az ékszert.
Volt még néhány hasonló holmi a táskájában, valamint néhány csodásan hímzett kelme, amelyet fizetségül szánt a fenyőmagokért cserébe. Most viszont úgy érezte, hogy így talán mégis hasznát veheti az időközben haszontalanná vált holmiknak.
- Pedig elragadóan festenél tőle, hidd el nekem. - tett még egy utolsó próbát egy bíztató mosoly kíséretében. A faun lány a fajukra jellemző empatikus képesség révén bizonyára érezte is, hogy a gesztus őszinte szívélyességbőlő fakad, nélkülözve bármiféle hátsó szándékot.
- Nem, nem - rázta meg a fejét a felé intézett kérdésre - Nyugatról jöttem, a Solrah erdő vidékéről, és amint tudok, már indulok is vissza. El sem tudom képzelni, hogy huzamosabb ideig ebben a kőlabirintusban tartózkodjak, ahol még ilyen... ruhát is viselni kell.
Ez utóbbi talán gőgös megjegyzésnek hatott, de ő csak őszintén elmondta a véleményét. El sem tudta képzelni, hogy bármilyen faun jól érezze itt magát hosszabb távon. Hiányzott neki az erdő a zajaival és állataival, az a közeg, amit ismert. Itt minden olyan... idegen volt neki.
- Verseny? - kapta fel a fejét. - Futásban és céllövésben egészen jó vagyok. Mit lehet nyerni?
Nem akart kapzsinak tűnni, de jelen pillanatban "pénz"-re volt szüksége, és fogalma sem volt, hogy mennyi idejébe fog telni amíg elegendő mennyiséget nem gyűjt.
- Az erdei elfektől szerettem volna kérni valamit, de... még folyamatban van a dolog. - felelte az ittléte indokát feszegető kérdésre. Nem akarta nagy dobra verni, hogy felsült, pláne a felnőtté avatási ceremóniájával kapcsolatos küldetéssel. De Danuta talán megérezhette, hogy nem mondott el mindent.
- Még maradok egy ideig (sajnos), amíg el nem végeztem amiért ideküldtek. - tette hozzá gyorsan, még mielőtt Danuta rákérdezhetett volna pár dologra.
- Te mit csinálsz ezen a helyen? - kérdezett vissza. - Szegénykém... jó régóta itt lehetsz...
A teljes öltözékből és Danu bevásárlókosarában lévő, hosszabb itt tartózkodásra utaló árucikkekből erre következtetett.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-05-25 19:39:41 +0000 UTC]
- Ó de nagyon is tetszik... ne értsd félre. Csak... - Danuta kicsit bajban volt... senki sem adott neki eddig ennyire értékes tárgyat. Nem is kért igazából... a csecsebecsék sohasem voltak az ő dolgai. Álmában sem merte volna elvenni az ajándékot... messze többet érhetett mint a lány bármelyik más tulajdona. - Öööö... én már nagyon régen kikerültem az erdőkből. Olyan rég, hogy nem is emlékszem honnan jöttem. Az életem nagy részét olyan helyen töltöttem ahol fákat évszázadok óta nem láttak... Ne értsd félre nem akarlak megbántani... De nagyobb ajándék lenne ha te viselnéd... vagy eladnád és az aranyat magadra költenéd. - próbált kikászálódni a szituációból Danuta. A világért sem akarta megsérteni Nualát és hogy a lehetőséget is elkerülje rögtön témát is váltott. - Hogy én mit csinálok? É-épp csak a szokásos bevásárlást intéztem az erődbe. Ott dolgozom mint... - Danuta ismét bajban volt. Nuala öltözékéből és természetéből látszott, hogy kalandos és izgalmas életet élhetett. Ehhez képest Danuta nem szerette volna azt mondani, hogy rabszolga. - ...szolgáló. V-vagy cseléd... ahogy tetszik... heh... - válaszolt kissé elpirulva. - És igen... már gyerekkorom óta dolgozom... csak egy más országban kezdtem...
( ne szégyelld Danuta, a legtöbben gagyi melókkal kezdjük az életet XD mondjuk nem tudom, hogy a gagyi a megfelelő jelző a rabszolgaságra XD )
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-06 20:32:45 +0000 UTC]
//nyuuuuu, nagyon nagyon elkéstem ezzel, annyira sajnálom //
- Éppen azért szeretném, ha legalább egy ilyen apróságot elfogadnál, hogy ne feledd, ki vagy - ellenkezett Nuala szomorúan, de megértette szegény lány érveit. Szegényt bizonyára elrabolták gyerekkorában, emiatt egészen másmilyen körülmények közt nevelkedett mint ő, egész más szokások a természetesek a számára.
Bólogatott bőszen, jelezve, hogy figyel, mikor Danuta a munkájáról mesélt. Azzal ő maga is tisztában volt, hogy a szolgálók, cselédek nem tartoztak éppen a városi társadalom megbecsült tagjai közé. Így hát végleg le is mondott a torque tukmálásáról, nem akarta bajba keverni a lányt. Nem tudta, hogy mennek itt a dolgok, hogy miféle alakoknak dolgozik Danuta, de félt, hogy ha megtalálnák nála az ékszert, esetleg azt gondolnák, lopta valakitől, vagy csak egyszerűen elvennék tőle.
- Meddig kell még itt maradnod? - kérdezte kiváncsian. - Úgy értem.. Castelben. Nem szeretnél az erdőben, szabadon, a saját fajtád közt élni? Távol ettől a... sok kőtől és zajtól. - mutatott körbe színpadiasan.
- Eljöhetnél velem haza. - vetette fel szívélyes mosollyal - Szívesen látnánk.
A lány arcát fürkészte, nem volt biztos benne, hogy kapva kap egy ilyen ajánlaton, vagy inkább megrémül tőle.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-07 11:02:06 +0000 UTC]
( Jaj ne butáskodj X3 mondtam már, hogy ezek az rpk nem időre mennek nincsen semmi baj
)
- Ó nem, nem! K-köszönöm a felajánlást de- öhm... - kezdett makogni Danuta. - A-a városban addig maradok ameddig a főnököm igényt tart a szolgálataimra. És... nagyon szívesen meglátogatnám az otthonod, de nem maradhatok ott. E-egy bizonyos személy miatt nem megy... - fejezte be vörös arccal.
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-07 20:04:32 +0000 UTC]
Nuala számított valamiféle tiltakozásra. Bár számára az élet, mely Danutának jutott, idegen volt, át tudta érezni, hogy mekkora változást jelentene a lánynak mindent maga mögött hagyni. Úgy tűnt, hogy Danutának a városi népek életvitele éppoly megszokott és hétköznapi, mindt neki a szabad, erdei életmód. Tudta azt is, hogy a városiak életük során sok személyes tárgyat, tulajdont harácsolnak össze, és az ezekhez való ragaszkodás igen rugalmatlanná teszi őket. Nuala bármelyik pillanatban szedhette a sátorfáját, evett amit talált, ott aludt, ahol az éjszaka érte, szabad volt. De a városiak nem szívesen hagyták maguk mögött kőből és fából emelt lakhelyeiket.
Danuta vállára tette a kezét
- Semmi baj, megértem - felelte. - Neked ez a hely az otthon.
- Mi általában nem maradunk sokáig egy helyen, de majd elmondom, hogy tudsz megtalálni minket... Vagy eljövök érted, és mehetünk együtt - kacsintott a lányra, mág egészen bele is élte magát. Majd hirtelen még inkább felvirult az arca.
- Ó..... te szerelmes vagy! - kiáltott fel boldogan, ahogy megérintette az újdonsült barátnője szívében dédelgetett érzés. Adottságának hála, tökéletesen át tudta érezni mire gondol Danuta. Magához ölelte a lányt, minden tiltakozás ellenére.
- Most már mindent értek.
//ha mégsem ilyesmi miatt pirult, akkor elnézést Szólj, és átírom
Nuala mindenesetre megérzi akármilyen érzésekkel küzd Danuta//
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-07 20:51:39 +0000 UTC]
(teli találat )
Abban a pillanatban ahogy Danuta meghallotta ezt... a fejében egy kis rózsaszín atombomba robbant fel, teljesen paradicsom színűre színezve a lány arcát. - Te-te-te-te-tessék!? N-nem! Dehogy vagyok én-... cs-csak b-biztosan rosszul fogalmaztam az előbb! E-ezért érthetted félre... - magyarázkodott a lány teljesen vörösen. Nuala eközben tisztán érezhette, hogy fején találta a szöget... újabb árulkodó tény volt, hogy a szerelem említésére farkincája hátul már nagy sebességgel, izgatottan kezdett csóválódni. Ami a szoknya ellenére is feltűnő volt...
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-08 21:49:59 +0000 UTC]
Nuala kibontakozott az ölelésből, hogy újra Danuta szemébe nézhessen. Nem értette miért ennyire szégyellős a lány.
- Ő... nem tudja? - kérdezte óvatosan.
Danuta igazán bűbájos látványt nyújtott kipirosodott arcával, Nua szíve szinte belefacsarodott a gyönyörűségbe. A pozitív érzelmek a közelükbe vonzotta az imént még a faágon ücsörgő pacsirtát, aki boldog csiviteléssel foglalt helyet Nuala szarván. Úgy tűnt, igencsak jól érzi ott magát.
- Szia kicsim - mosolygott a madárkára felfelé pillantva. Szemmel láthatóan nem zavarta, az ilyesmi gyakran előfordulhatott.
Visszafordult Danuta felé, de nem akarta tovább forszírozni a lányt. Mindenki a maga módján kezeli a szerelmet. AZ ő részéről sosem rejtette véka alá, faunok közt nem is nagyon lehet. Úgy vette ki, hogy Danuta inkább a titkolózó fajta.
- Um... hova is igyekeztél? - kérdezte kiváncsian. - Mikor kell visszamenned az erődbe?
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-09 08:14:01 +0000 UTC]
Danuta azt se tudja, hogy válaszoljon Nuala első kérdésére. Hogyan is tudná az illető... mikor egy olyan ország nagykövete, ami nyíltan taszítja rabszolgaságba a világ összes többi lakóját?! A lány csak tovább sült amikor Nuala következő kérdése eszébe juttatott valamit. - Oh, hát persze! Tudtam, hogy valamit elfelejtettem! Még be is kell vásárolnom pár dolgot... - vette elő a listáját Danuta.
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-09 09:47:02 +0000 UTC]
- Elkísérlek! - ajánlkozott Nuala lelkesen.
- Biztosan tanulhatok valami hasznosat útközben, meg neked sem kell egyedül menned. - patáival egy helyben topogott izgatottságában. A vásárlás kifejezetten érdekes dolognak tűnt számára. Kiváncsi volt, hogy nézhet ki egy piac egy ekkora városban, és vajon miféle áruk cserélnek gazdát.
- Megengeded, hogy veled menjek? - kérdezte egy kis szünet után, miután eszébe jutott, hogy talán Danuta olyasmire készül, ami nem rá tartozik.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-09 10:10:52 +0000 UTC]
- Ó... persze! Örülnék a társaság most, hogy- ööö szóval örülnék neki! - mondta Danuta kissé zavarodottan. - J-jól sejtem, hogy eddig még nem sokszor jártál piacon?
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-13 20:52:08 +0000 UTC]
Nuala visszasétált pár lépést a fatörzshöz, ahol korábban ücsörgött. Leguggolt, majd mikor újra felegyenesedett, a vállára kanyarította táskáját és íját. Minden holmiját magával cipelte.
- Piacon? - kérdezte lágy hangon - Ó, dehogynem, gyakran. De egy városi piacon bizonyára jóval többféle áru megfordul, különleges dolgok.
Kiváncsi volt nagyon, hogy miféle piacra mennek. Úgy tudta, hogy van külön ételpiac, valamint speciális piacok, ahol például ruhákat és ékszereket, vagy épp fegyvereket és páncélokat lehetett vásárolni.
- A mi vásárainkon általában csak a közeli területekről származó ételek, termények és kézműves dolgok cserélnek gazdát. Pénzt nem használunk, ahogy itt ti, a városban, mi cserélni szoktunk. Általában ékszert, ruhát, szerszámokat ételre, és fordítva.
Vígan ballagott Danuta mellett, hagyta, hogy a lány vezesse.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-16 12:33:24 +0000 UTC]
- Óóóóóóóó értem. - bólintott Danuta ahogy lassan elhagyták a parkot. - Nem sok emlékem van még a... gyerekkoromból. De arra emlékszem, hogy vasárnap a legtöbb felnőtt mindig cserélgetett minden félét egymással. Olyankor mindig izgultunk a testvéreimmel, hogy vajon mit hoznak majd haza apáék... - gondolt vissza mosolyogva Danuta.
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-24 20:53:39 +0000 UTC]
Én is szeretem a hangulatát - mosolygott Nuala - Kicsit olyan titokzatos néha, hogy ki mit ajánl fel. Szokatlan dolgok cserélnek gazdát néha, de általában azért mindenki a mesterségéhez kapcsolódó dolgokat ajánlja fel csereáruként. Olyasmit, amit ő készített vagy termelt meg. De olyan is előfordul, hogy mesével, dallal vagy kétkezi munkával fizet valaki. Bármilyen felajánlás elfogadható, ha a két fél megegyezik.
Közben kiértek a piactérre lassan. A piaci nyüzsgés hangjait Nuala már messziről hallotta, de most már valóban itt voltak. Rengeteg ember tolongott itt, az árusok hangosan kiabálva kínálták portékájukat. Voltak kőházak földszintjén kialakított, cégérrel jelölt üzletek, de előfordultak fabódék és kordéról áruló árusok is. A levegőben finom pecsenyeillat terjengett, amiről Nualának eszébe jutott, hogy ebédidő felé jár már az idő.
- Mit kell még vásárolnod? - fordult Danutához. Szívesen körbejárt volna, hogy mindent megcsodáljon, de tudta, hogy arra lesz még ideje bőven. Most újdonsült barátnőjének akart segíteni. Kiváncsi is volt, hogy mi van a bevásárlólistán, meg gondolta, hogy legalább segít cipekedni.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-25 08:51:16 +0000 UTC]
- Óh! Hadd nézzem... - húzta elő a kis listáját Danuta. - Ha jól látom... mára csak a mini kaktuszokat kell beszerezni! Viszont, mikor a helyi gyógynövényesnél jártam nem láttam egyet sem... - húzta a száját a lány, majd elkezdett körbenézni a közelben lévő standokra...
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-25 18:19:23 +0000 UTC]
- Kaktuszt? - kérdezett vissza Nuala. - Mire kell az?
Igazit még sosem látott, lévén az erdejében nem volt honos. Képen viszont már látott, és nagyjából tudta miféle növényről volt szó. Ugyan tüskés uborkára emlékeztette, azzal tisztában volt, hogy nem ehető. Sőt, némelyik erős hallucinogén vagy mérgező anyagokat is tartalmazott.
- Esetleg kereshetünk valami mást helyette? - ajánlkozott, miközben azért nyitva tartotta a szemét a furcsa növény után.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-26 09:58:43 +0000 UTC]
- Nos... Aramis már régóta szeretett volna párat... és gondoltam mikor visszajön jó meglepetés lenne neki. Ha jól emlékszem azt mondta, szerinte ez a leg- ööö... tsun? Tsunderébb a növények közül. Fogalmam sincs, hogy mit jelent, de ajándéknak ettől függetlenül jó... - keresgélt tovább a lány. Amit nem tudott, hogy egy közeli bodé tulajdonosa meghallotta a kis csevejüket. - JÓL HALLOM?! A CSINOS- öh- HÖLGYEK? AJÁNDÉKOT KERESNEK? A KUTATÁS VÉGET IS ÉRT SZÉPSÉGES LEÁNYZÓK MIKOR MEGTALÁLTÁK SALIM KIS BODÉJÁT! - hajolt meg a férfi.
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-06-26 20:04:32 +0000 UTC]
Nuala figyelmesen hallgatta Danutát.
- Tsundere? - ízlelgette a szót, de nem ismerte. Biztosan valami botanikai szakkifejezés, gondolta magában.
Felkapta a fejét a boltos szavára. Odafordult, hogy szemrevételezze az apró alakot, és a pultot, ami mögött helyet foglalt. Elsőre csak az integető kezét látta, és a fejét, ahogy kibukkan az asztal mögül. Közelebb lépve vette csak jobban szemügyre az önmagát Salim-nak nevező alakot. Kopaszodó, idősebb törp férfi állt előttük, ösz hajszálakkal az övcsatjáig érő szakállában. Harsányságával inkább egy kobold vagy goblin mentalitását juttatta Nuala eszébe, de belátta, hogy ahhoz, hogy az ember eladja a portékáját, egy ekkora piacon harsánynak kell lenni, hogy kitűnjön a tömegből.
- Neked is szépet, törp uram - köszönt illendően, ahogy közelebb lépdelt a pulthoz hosszú lábain.
Az asztalon sokminden előfordult, egyértelműen törp kéz által alkotott tárgyak. Geometrikus formákkal díszített ékszerek, melyek a természetes úton lehasadt lőzetek és kristályok formavilágát idézték. Voltak még mindennapi használati tárgyak, mint például kőből készült levélnehezékek, ékszertartó dobozkák, vagy levélbontó kések, fédűk és evőeszközök.
Ami viszont leginkább megragadta Nuala figyelmét, azok az agyafúrt törp játékok voltak. Látott már ilyesmit korábban, de akkor nem engedhette meg magának. A játékok kőből, fémből, néhol kristályból készültek. Akadtak agyafúrt óramű szerkezettel ellátott, maguktől mozgó sárkányfigurák, de a törpök komplikált rejtekdobozaiból is volt pár szép darab. Ez utóbbiak kinyitása sok időt, türelmet és ügyességet kívánt, de remekül el lehetett velük szórakozni.
- Látsz valami szépet? - fordult Danutához.
Közben arra gondolt, hogy Salimnak talán jutányos áron el tudná adni azt a pár ezüst és arany ékszert, amit magával hozott otthonról, vagy akár elcserélni őket valamire.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-06-29 16:23:30 +0000 UTC]
- Hmmm... nézett végig az árúkészleten Danuta. - Háááát... neeeem is tudoooooom... - gondolkodott látványosan. - ÁHÁ! Látom fontos személynek keres valamit... ki lenne az? Esetleg családtag? Talán egy jó barát...? Vagy... esetleg a hölgy párja? - Danuta ezen szó hallatán ismét pillanatok alatt elvörösödött. Farkincája hátul ismét gyorsan kezdett csóválni, ezzel is jelét adva, hogy a törp ráhibázott. - P-p-p-pár?! N-nem m-még nem, AKAROM MONDNI NEM! NEM ARRA GONDOLTAM, HOGY MAJD IGEN! - a törp elmosolyodott a lány reakcióján. Érezte, hogy ha ügyes... ennek eladhat bármit amit csak akar...
(bocsi a késői válaszért >< verseny szervezés and stuffz XD )
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-07-10 20:36:36 +0000 UTC]
- Khm... - lépett kicsit közelebb Nuala, kezében az arany nyakpereccel, amit korábban még Danutának akart adni. Remélte, hogy a törp figyelme ettől egészen rá fog irányulni, esélyt adva Danutának, hogy picit elbújjon a háta mögött és összeszedje magát.
- Ezen az ékszeren szeretnék túladni... - kezdte a lány, majd hamar élénk diskurzusba kezdtek a torque értékét illetően. Nuala, ugyan pénzben még nem vásárolt soha semmit, tisztában volt a holmi értékével, mondjuk cserépedényben vagy almában számolva. Ezen felül a faunok veleszületett empatikus kézsége segítette, hogy felismerje, ha a törp át akarná ejteni. Néhány percnyi élénk alkudozás után Nuala egy arany torque-al szegényebb lett, viszont kapott cserébe némi Castel-ben használatos pénzérmét, valamint egy pár hegyikristályból és ametisztből készült hosszúkás fülbevalót, melyet édesanyjának szánt, majd ha hazatér.
Miután mindent szépen elpakolt, Danutához fordult.
- Nos? Mit szólnál ehhez a tolltartóhoz? - kérdezte egy gránitból faragott hosszúkás dobozka felé intve. A doboz tetejébe intarzia jelleggel vékony kristály szeletek voltak foglalva. De voltak ott még szép papírnehezékek, levélbontók, tégelyek mindenféle célokra, de még fegyverek is.
Nem igazán tudta minek örülne az illető, de úgy vélte, hogy tárolódobozoknak vagy dísztárgyaknak biztos bárki örülne. Hagyta, hogy barátnője kedvére válogasson.
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-07-10 20:49:27 +0000 UTC]
Danuta a kis szünetnek köszönhetően össze tudta szedni magát és amíg Nuala alkudozott addig jó alaposan végig is nézett a kínálaton. De akármennyire is gondolkodott nem tudta minek örülne Pegasus. Ekkor ajánlotta társa a tolltartót. - Hmmm.... talán... talán ez jó lesz! - jutott végül döntésre a lány. - Kiváló választás kishölgy. Három arany és a magáé- - Köszönöm de egy aranynál többet nem adok. - mosolygott vissza az árusra Danuta. - T-tessék? - lepődött meg a faun kijelentésén. - N-na de kérem kisasszony! Ez egy igen értékes- - 99 ezüst. - Mi a- MOST EMG MÉG KEVESEBBÉRT?! - Minden felesleges szóért leviszem az árat egy ezüsttel. Én a helyében jól megfontolnám mit mondok. - De hát, DE HÁT ÉN VAGYOK AZ ÁRUS! ÉN MONDOM MEG MENNYIBE KERÜL ÉS EZ HÁROM ARA- - 82 ezüst. - az árusnak elakadt a szava a kis faun viselkedésén. Azonban nem tudott mit tenni. Az a darab már egy jóideje nála van és soha nem tudott eddig megszabadulni tőle. Így nemsokára Danuta meg is vette a tolttartót 82 ezüstért és a két lány vidáman mehetett tovább a piac forgatagába.
(Danuta is savage X3 )
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-07-10 21:52:01 +0000 UTC]
(jaj de kis élelmes ez a Danuta ^^
Um... mi lenne, ha itt véget érne ez a történet? Játszhatunk tovább, ha szeretnél, csak a végtelenségig sem szeretném nyújtani )
👍: 0 ⏩: 1
CounterShock In reply to ithor [2018-07-11 05:38:18 +0000 UTC]
Nekem megfelel én se terveztem hatalmas kalandot nekik most csak egy kis ismerkedést
Btw remélem tetszett eddig a verseny
👍: 0 ⏩: 1
ithor In reply to CounterShock [2018-07-11 15:31:24 +0000 UTC]
Igen, nagyon ^^ És Danuta is tök ari
👍: 0 ⏩: 1
| Next =>